Péntek (9.)

Míg leérünk a foglalkozásra, a sétány végén látható polgárháborús emlékmű katonái és a távolból Confucius hatalmas szobra figyel ránk a pálmák mögül.

"Movement and breathing" témájú óránk ma főként egyensúlyozó, nyújtó és légzéstechnikai gyakorlatokból áll. Semmi erőlködés, vagy stressz. Tudnék minden napot így kezdeni.... Szinte öntudatlanul süppedek bele a homokba, nem is akarom, hogy visszamenjünk a partról a hotel termébe.

... majd megszólal a reggelire kongató harang a gyomromban és azonnal átértékelek mindent. Irány az étterem! :-D

ˇ"Csak egészségeset!" ismételgeti Elena, így a cukros sütikéket szomorúan másnak hagyom ma is... Pedig az az almás pite... Hmmmmm...

A kurzust Shödo ősi japán írásjelek vázolásával, meditációs zenehallgatással zártuk. Segítségükkel kizártuk a külvilágot és teljesen kiürítettük az elménket.

Ha-ha, igenis nehéz volt, mert egy ilyen sokszínű hét végén ezernyi emlékkép kavarog az ember fejében és ez még így is lesz egy darabig, míg mindent a helyére nem teszünk.

Azon járnak a gondolataim, mit és hogyan tudok majd szeptembertől a tanítás során adaptálni....

Az okleveleket jókedélyű ceremónia keretében vehettük át Elenától. 

Ahogy múlik az idő, egyre gyakrabban fordul elő, hogy fiatalka oktatók támogatásával tekintgetek újszerű módszertani elemek irányába. Ez a készség sem alakul ki magától, bizony itt is ki kell lépni a komfortzónádból és újfent szakmai alázatosságról kell tanúbizonyságot tenni.